Budai Vár téma7

A Mátyás-templom

A háromhajós Mátyás Templom eredeti neve Budavári Nagyboldogasszony templom volt, Szűz Mária, Magyarország védőszentje, nagyasszonya miatt. A Szentháromság téren helyezkedik el, műemléknek nyilvánították.
Történelme visszanyúlik egészen 1015-ig, mikor Szent István megalapította. Ebből a korból nem sok hivatalos irat maradt fent, írott dokumentum a török hódoltság után szól csak róla.

A 13. században IV. Béla újra alapította a templomot, és a templom világos képet ad a kor iskoláiról, építményeiről. IV. Béla megépíttette a bazilikát és gótikus stílusban alkotta meg a templomot. A teljes kiépítés 1260-1269-ig folyt.
A 14. században Nagy Lajos tervei szerint folytak az építkezések, megalkották a gótikus templomcsarnokot és kiépítették a Mária-kaput.
Eljött a 15. század, ami a templom középkori virágzását jelentette. Hunyadi Mátyás kiépíttette a déli harangtornyot, ami a hazai gótikus építészet egyik legnagyobb alkotása lett. Ez még mindig őrzi akkori formáját - a kőcserétől eltekintve. Hunyadi oratóriumot is emelt, de ezt a törökök elpusztították.
A 16. században történt török megszállás miatt a templomot mecsetté alakították a Szultán igényei szerint, hogy itt hálát adhasson a győzelemért. A templom megmaradt, de sok részét lerombolták, hogy a köveket hasznosítani tudják.
A 17.-18. században a Mátyás-templom jezsuita rend kezébe került. Az 1723. évi nagy tűzvészben a templom harangjai, és a főoltár is tönkrementek.
19. században az épület felvette mai képét, amit Shulek Frigyes alkotott meg.
A templom sok koronázásnak, nemzeti zsinatnak és számos történelmi jelentőséggel bíró eseményhez adott helyszínt.

A Halászbástya

1899 és 1905 között épült Schulek Frigyes tervezésével, ma Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi látványossága. Az épület neoromán stílusban épült, amely a romantika egyik ága.

Neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. Mátyás király idejében, itt egy halpiac állt. A Várhegy az Árpád-házi királyok idejében szálláshelyként és - a körülötte levő települések részére - védelmi beépítésként szolgált. Sok háborút vészelt át, így többször kellett átépíteni.
Az újjáépült halászbástya sosem szolgált védelmi célokat. Az újjáépítés teljes befejezését követően, 1905. október 9-én adták át a fővárosnak. Sokak szerint, innen nézve a legszebb a pesti Duna-part. Három épületrész és több kisebb egység teszi szerves egésszé, ezek a lépcsők, az északi és déli bástyák, és a Szent István szobor.

A Dunával párhuzamos főhomlokzata 140 méter hosszú.
A déli folyosószárny hossza 40, az északié 65 méter.
A középső mellvédfal 35 méteres.